Hogy mi is Schönstatt?
Schönstatt neve egy német helység (Vallendar) egy városrészének elnevezéséből származik, mely a Rajna partján, Köln alatt, Koblenznél fekszik. A Kentenich atya által alapított mozgalom innen indult el és fejlődik tovább azóta is. Ez voltaképpen egy lelki út, amelyen járva személyes kapcsolatba kerülhetünk Istennel: megéljük a közelségét, és felfedezzük jelenlétét életünk eseményei mögött. Ebben a mozgalomban megtapasztaljuk, hogy Ő egy élő és cselekvő Isten. Mögöttünk áll, gondunkat viseli, reagál a gondolatainkra, tetteinkre és a hitben meghalljuk, ahogy beszél hozzánk. A mozgalom alapítója egy jól működő szemléletmódot hagyott ránk: minden dolgot, szituációt és minden embert, akivel találkozunk, Isten küldötteként köszönthetünk, és így az életünkben kézzelfoghatóan megnyilvánul Isten jelenléte.
Vallendarban található többek között egy kápolna, az „Ősszentély” is, ahol 1914-ben Schönstatt elkezdődött. Mára több mint 200 ugyanilyen kápolna áll szerte az egész világon. Magyarországon Óbudaváron, a Balaton északi partján Zánka és Nagyvázsony között is áll egy szentély és várja mindazokat, akik feltöltődni vágynak. A lelki úton ugyanis vannak olyan helyek, ahol az Istennel való kapcsolatot erősen megéljük. Ezek a helyek szentek számunkra, ezért szentélynek hívjuk őket. Ezeken keresztül kapcsolatban vagyunk mindazokkal is, akik számára szintén fontosak ezek a helyek. A szentélyek ugyanakkor a szívek szent termeit is szimbolizálják, ahol Isten jelenlétét éljük meg. Ilyen szent helyeket rendeznek be a schönstattiak saját otthonukban is, vagy a munkahelyükön. Ezek számukra olyan helyekké válnak, ahol Isten és Mária jelenlétében imádkoznak és jelenlétükben önmagukhoz találhatnak. Mária megérinti a lelket, és örömet, szeretetet kelt, melyet egészen határozottan megélünk. Nála érezni a Szentlélek jelenlétét, így újra és újra megéljük, hogy a hozzá való közeledéssel Krisztushoz is közelebb kerülünk.
Míg a legtöbb szerzetesrendben 3 ágat különböztetnek meg (férfi, női és világi ág), addig a schönstatti mozgalomban több, mint 20 ilyen ág jött létre, melyet az élet hozott magával. Kentenich atya gondoskodott minden hozzá fordulóról és alapított neki megfelelő közösséget, ágazatot, így a mozgalomban mindenki megtalálhatja a saját helyét. Az egyes ágazatok nemcsak nem, kor és élet-állapot szerint tagozódnak, hanem az elköteleződés mélysége és területi eloszlás szerint is. Ennek megfelelően a legkülső, laza kötődésű közösségeket "ligának" nevezzük; a "szövetség" mélyebb, apostoli elköteleződést jelent, a "kötelék" pedig jelöli a legszorosabb, mintegy szerzetesi közösségeket. Egyházi hivatalos szóhasználattal a köteléket "világi intézménynek" nevezik. Az egyes közösségek önállóak és laza föderatív együttest alkotnak. A Schönstatt mozgalom központi, mozgató közössége a "Schönstatt-Atyák Közössége", akik "főállásban" dolgoznak a mozgalomért és felelősséget vállalnak Schönstatt vezetéséban. A nemzetközi Schönstatt család ezzel a sok ágazattal nem hasonlítható egyetlen más szerzetesrendhez sem. Az összehasonlítás egyetlen alanya maga az egyház. Schönstatt kicsiben, mintegy prototípusként be szeretné mutatni a "jövő; az új partok egyházát".
A mozgalom másik központi gondolata a kötődések körül forog: ha szívvel kötődünk dolgokhoz, helyekhez, szeretteinkhez, vagy eszközökhöz, amiket munkánk során használunk, akkor Isten terve szerint, az ő útjain járunk. Tehát ez az út nem hogy a világtól eltávolítana, hanem épp ellenkezőleg, szoros kapcsolatba hoz vele. Ezért törekszünk minden lehetséges módon a környezetünkre pozitívan hatni. A feladatainkat és a kötelezettségeinket megpróbáljuk minél jobban elvégezni, hogy így is a keresztények nagy hivatásához, a szent élethez közelebb jussunk, s így válunk Isten munkatársaivá.
Házasság és család, mint a társadalom alapsejtje, szintén különösen fontos szerepet játszik a mozgalomban. Emellett közösséget és lelki továbbképzést nyújtunk külön fiúknak, lányoknak, nőknek, férfiaknak, papoknak, nővéreknek, betegeknek.
Schönstatt útja ezen kívül nagy figyelmet szentel a személyes érésnek, az önmagunkra találásnak. Szeretnénk szabadon egész emberek lenni, azaz szilárd, szabad és keresztény személyiségekké válni. Alapítónk, Kentenich atya így magyarázza ezt: „a legtermészetfölöttibb embernek egyben a legtermészetesebbnek is kell lennie!” Tehát ezen az úton személyiségünk teljesen kibontakozhat. Ez egy iskola, melyben önneveléssel megtanulhatunk belelátni önmagunkba. Felfedezzük lelkünk erősségeit és azokat sajátos módszerrel a konkrét helyzetekben érvényre juttatjuk. Így egyre jobban sikerül a személyes motivációt felismerni, azon dolgozni és pszichés, érzelmi és szociális készségünket erősíteni. Mindez Istennel való párbeszédben zajlik, akiről hisszük, hogy életünknek értelmet adott.